Az elmúlt idők nyomában
Debrecen környéki templomromok gyalogtúra
1. rész: Szent György templomrom
Írta és fotózta: CivisBiciklis
2024. március
Amikor az olvasó Debrecenre gondol, valószínűleg a Nagytemplom is eszébe jut, mint a település egyik kiemelkedő látnivalója, de a kálvinista Rómaként emlegetett város több híres temploma is könnyen felfedezhető az idelátogató számára.
A mai túránk során olyan középkorban épült Debrecen környéki templomok romjait keressük fel, melyek felfedezése némi kutatómunkát is igényel.
Túraútvonal a Szent György templomromhoz
A túrát Debrecen-Józsa központjában kezdjük és innen pár száz méterre található az első célpontunk, egy nagyon eldugott és a helyiek által is alig ismert templomrom.
A túra kezdőpontja könnyen megközelíthető Debrecen belvárosából helyi járatú busszal vagy a Debrecen-Tiszalök között közlekedő vonattal, de a 35-ös főút mellett kiépített kerékpárútnak köszönhetően kerékpárral is kényelmesen elérhető.
Helyszín
Debrecen Alsójózsa településrészen található ez a templomrom, egy új lakópark közepén lévő kicsi erdősávban, a 35. számú főúttól légvonalban 150-200 méterre.
Koordináta
47.599738606763374, 21.577059025517794
Megközelítés
Debrecen Alsójózsa településrészen a Hess András utca és Gutenberg utca kereszteződésében kell átlósan bemenni az erdőbe, majd kb. 10 métert kell megtenni a romig. A hely nincs kitáblázva, ezért meglehetősen nehezen található meg.
Történelmi visszatekintés
“Egy 1234. évi oklevél már említi a Szentgyörgyfaluhoz tartozó területet Józsa puszta (praedium) néven. A középkori Szentgyörgyfalu (Hajdúszentgyörgy) pusztulása után az 1700-as években ezen a területen alakult ki – több pusztával együtt – Alsójózsa és Felsőjózsa. A fejlődés során a két település 1829-ben Józsa néven egyesült, majd a hétezer lakosú nagyközséget 1982. január 1-jén közigazgatásilag Debrecenhez csatolták.”
A templom építésének pontos idejét és építtetőjét nem ismerjük. 1234-ben már állt, de egyes kutatók szerint csak az 1300-as évek második negyedében a Várday család építtette.
A templom a középkori egyházakra jellemzően keletelt, azaz kelet-nyugati irányban állt. Falai átlagosan 1 méter vastagok, azokat fél méternél vastagabb döngölt agyagalapozásra helyezték.
A téglákat helyben vetették és égették ki, a téglaégetőt a templom északi falánál, a Tócó-patak mellett alakították ki. A téglaégető gödrének kiásása során több sírt is felfedeztek.
Az ásatások során előkerült maradványokat az 1991. évi kutatások alkalmával tárták fel és szállították el a múzeumba.
A templom szerkezete alapján az egyszerűbb falusi templomok közé sorolható, csak hajót és szentélyt tartalmazott, tornyot vagy sekrestyét nem építettek hozzá. A hajó belső hossza 11 méter, szélessége 8 méter, a szentély belső hossza 6 méter, szélessége 6,5 méter volt. A hajó négy sarkát támfalakkal erősítették meg, míg a szentélyének keleti fala egyenes záródású volt és nem félköríves.
A templom köré évszázadokon át temetkeztek, ahol a sírok néhol 4-5 rétegben találhatók egymás fölött. A templomhajótól délre, a falakkal párhuzamosan több téglakeretes sírt találtak, melyek keletkezését az 1200-as évek végére becsülik a régészek.
A templom nyugati bejárata előtt az országút és a templom között széles tér volt, ahol 1458-ban és 1461-ben országos vásárt tartottak. Ezekre a vásárokra külföldi kereskedők is ellátogattak, többek között skandinávok is. Ebben az időszakban Szentgyörgy mezőváros (oppidum) volt, ahol nemcsak jobbágyok, hanem szabad parasztok és nemesek is éltek.
Az 1594-es krími tatár támadás után a település elnéptelenedett, a templom pedig romba dőlt.
1981-ben a Déri Múzeum régészei feltárták a templomfalak maradványait és alapjait, majd 1982-ben a műemlék bizottság anyagi támogatásával rekonstruálták. Ezzel a helyreállított templomrom, mint műemlék megtekinthetővé vált, azonban az utóbbi időben a környéken zajló lakópark építések sokat rontottak az emlék megközelíthetőségén és az állapotán is.
A szerző észrevétele
Ezt a templomromot kb. 10 éve ismerem és azóta évente rendszeresen felkeresem.
Sajnos az állapota évről-évre romlik és félő, hogy pár év múlva az emlékből már semmi sem lesz látható!
Túraútvonal folytatása a Parlagi templomromhoz
Túránk következő állomása a parlagi templomrom, melyhez keleti irányban kell elindulnunk és 12,6 km kellemes séta után érkezünk meg. A séta során még Józsa belterületén keresztezzük a sárga sáv jelzés Nagyerdő-Zelemér közötti szakaszát, majd a monostori-erdőt.
